Man overboard

2009. július 27., hétfő

Kedden be kellett dobjak egy mentőövet a vízbe aztán hívnom
kellett a "Hidat"!!

Az úgy volt, h délelőtt épp találtam valami poharat a wc-ben amit
felügyeltem a vendégtérben, mikor elment mellettem az a magas helyes
olasz fehér egyenruhás csávó akit sosem tudtam kicsoda. Na most
már tudom, h ő a safety officer.
Szóval elmegy mellettem a Lobby-ban, karonragad és azt mondja, h egy
percre szüksége lenne rám egy művelethez! Ó mondom, azért a
poharakat lerakhatom? Persze, persze de csak egy perc az egész.
Poharak le, közben látom, h kiment az oldalfedélzetre, így
masírozok utána.
Mikor odaérek elkezdi mondani, h "namármost akkor az van, h Te
láttál valakit beleesni a vízbe, és szépen utána dobod a
mentőövet, aztán itt van a telefon és hívod a Hidat".
Természetesen azonnal fülig ért a szám, h megint milyen izgi dolog
történik velem, és rögtön vissza is kérdeztem, h de komolyan
dobnom kell a mentőövet ???? vagy csak úgy csinálunk mintha
dobnám? Erre mondta, h igen totál komolyan gondolta, h én megragadok
egy ilyet (lsd kép) és behajíntom a vízbe de izibe. Nekem se
kellett ezt kétszer mondani, de mondta, h még várjak kicsit előbb
kontaktál az főnökkel (kapitány), h akkor kezdik hogy lesz mint
lesz. Mert hogy ez egy szokásos tréning, aminek a keretében végig
vesznek egy olyan eseményt, amikor valaki beesik a vízbe a hajóról.
Ez eddig -mint aztán kérdésemre, a jelen lévő safety officer
elmesélte- úgy történt, h bedobnak egy bábút, majd megkérnek egy
random crewmembert (most engem dobott ki a gép :-)), h dobja a baba
utána mentőövet, értesítse a hidat, majd megkezdődik a folyamat,
az ilyen feladatban résztvevő crewmembereket összecsődítik a
hangos bemondóval, majd leeresztenek egy kishajót, odaeveznek vele az
emberhez meg gyűrűhöz, kihozzák mindkettőt majd ember
elsősegélyt kap (a mentőöv meg megy a helyére gondolom)
Ami miatt kontaktált az, h új kapitányunk van ám, kb. két hete
(vele is vannak már kisebb sztorijaim, egyszer majd csak sikerül
megírnom :-), és a jóképű olaszunk nem tudta, h ez az új
kapitány vajon így akarja, vagy vmi rövidített verzióval is
megelégszik. Marco, (az új kapitány) úgy döntött a baba nem kell,
így nekem "csak úgy" kellett bedobnom a mentőövet. Megtettem majd
mondta, h akkor most ott a telcsi hívjam az hidat. Hívtam, kb. mint
valami közvetlen vonal a fehérházba az elnökhöz amit maga az
elnök vesz fel, mert szerintem a kapitánnyal dumcsiztam. Mondtam amit
mondott a helyes csávó mit mondjak: láttam valakit beleesni "port
side"-on a vízbe... Közben a helyeske meg mutogatott, h "csinálj
úgy mintha igazi lenne, legyél izgatott," :-))) Kapitány kérdezte
mielőtt mondhattam volna, h dobtam-e be mentőövet, majd miután
mondtam h igen még megkérdezte ki vagyok, aztán letettük a
telefont, a hadművelet megindult. Kérdeztem a csávókámat, h akkor
most mi legyen, maradjak és tartsam a szemem a mentőövön? (mondd, h
igen, lécci, lécci) Igen maradjak, (hurrá!!!) ő most el de
mindjárt visszajön tényleg csak egy perc. Na már akkor sejtettem, h
nem jön vissza, de boldogan maradtam :-)
Míg vártam, h kihalásszák a bedobott mentőövet, egy -a
helyszínen számomra láthatatlan feladatot betöltő- indai
származású tűzoltóval beszélgettem, aki mindenfélét tudott
arról, h itt 16-an lesznek a csónakban, míg kisebb hajókon csak 6
fő a személyzet, meg, h többnyire a tender hajót használják, de
most jéé a mentőhajóval mennek. Már nem emlékszem melyikre
mondta, h könnyebben tud fordulni.
Elég sok idő eltelt mire leengedték a csónakot, meg oda döcögtek
a mentőöv mellé, és csak úgy elképzeltem mi történik olyankor
ha tizenakárhány csomóval repesztünk és nem éppen St. Thomason
vagyunk kikötve a mólóhoz.... Szóval megegyeztünk a tűzoltóval,
h azért ahhoz óriási mák kell, h valaki egy ilyen esést túléljen.
Mikor kihalászták a mentőövet, úgy döntöttem, lejárt a móka
mára, mehetek vissza a balettba, a jóképűnek máshol akadt dolga.
Persze egész fel voltam dobódva. Délután ki akartunk menni csak
úgy nézelődni de esett az eső így csak a K-Markt-ig jutottunk.
MIkor jövünk vissza láttam, h a jóképű nagyban dumál valakivel,
azért odaköszöntem és mikor visszaintett meg mosolygott akkor
vigyorogva mondtam neki, h jól elfelejtettél! Erre ő azzal az
automatikus reakcióval válaszolt, h "nem, dehogyis" majd mikor
mondom, neki, h "ó dehogynem jól otthagytál az opendecken" akkor
elkezdett kuncogni, h juj tényleg! :-)

Egyébként ez volt az utolsó délelőtt mikor fent voltam a Lobby-ban
merthogy másnap megint csoportot váltottunk.
Hihetetlen de eltelt ismét 6 hét. Ez volt eddig számomra a
leggyorsabb mert egészen váratlanul ért, h ezen a héten váltunk,
el is felejtettem.
Most B csoportnak hívnak, és a kabin délelőtt, a hoteles munka
pedig este 7 és éjfél között van. Ez a legjobb csoport mert sok a
napközbeni szabadidő szóval ki lehet menni. Ennél több idő csak
az éjszakázásnál van, de az meg az éjszakázás miatt nehéz. Na
de ez egy másik sztori.

0 comments:

Megjegyzés küldése